TSMT

azaz tervezett szenzormotoros tréning.

A TSMT terápiáról szülőknek

Az agykutatás robbanásszerű fejlődése sok gyermekkori rendellenesség megértését eredményezte, amelyek hátterében mikroszkópikus vagy kémiai elváltozások vannak.

A gyerekek mozgásfejlődése genetikailag kódolt, tehát időben, egymásra épülve meg kell jelennie az egyes mozgásfejlődési szakaszoknak, mint például fejemelés, kitámasztás, oldalra fordulás, hasról-hátra és visszafordulás, kúszás, mászás, felülés, felállás, önálló járás. Amennyiben egyes szakaszok kimaradnak, felcserélődnek, nem tipikusak (például fóka kúszás, féloldalas kúszás) arra érdemes odafigyelni, mert sokmindenre utalhatnak, és később tanulási problémákhoz vezethetnek.

Ugyanígy figyelni kell a gyerekek beszédfejlődését is, hogy gőgicsél, gagyog-e, 1 évesen vannak-e már értelmes szavai, ezek bővülnek-e, 2 évesen összerakja-e 2 szavas mondattá.

Egyéves korig nemcsak a mozgásnak és a kifejező nyelvi készségnek van fontos szerepe, hanem annak is, hogy megfogja-e a tárgyakat, nézegeti-e, átrakja-e egyik kezéből a másikba. Figyel-e környezete hangjaira, a nevére. Később anya ölében ülve 1-2 percig leköthető-e figyelme leporellóval (kicsiknek való kemény lapozgatós mesekönyv). Követi-e szemével, amit anya mutat és mond, próbálja-e utánozni a maga baba nyelvén. Egy éves kor után megérti-e a tiltást, nagyon egyszerű szabályokat betart-e, például nem szabad kifutni az útra. Egyszerűbb „utasításokat” követ-e (például tegye le a poharat az asztalra). Megnyugtatható-e vagy sokszor ok nélkül sír, illetve mindig sír, ha valami nem az ő akarata szerint történik.

Óvodás korban az éretlenség tünete lehet, ha a gyermek nem figyel az óvónéni meséjére, társait piszkálja, nem vesz részt a foglalkozásokon, a tevékenységekben nem aktív, nem tud odafigyelni, figyelme hamar elkalandozik, csapong, problémamegoldása, önállósága, mondóka/vers tanulása nehézkes, nehezen tud emlékezni tanult dalokra, versekre, ezek felidézése hiányos Ezekre az általános és leggyakrabban előforduló tünetekre azt mondjuk, kognitív tünetek (értelmi funkciókkal kapcsolatos tünetek).

Amennyiben szétesős, összerendezetlen, pontatlan a mozgása, nehezen tanul meg új mozgásformákat, állandóan esik-kel, gátolt, bizonytalan a mozgása ill. az egyensúlyérzéke, vagy éppen állandóan pörög, mint akit felhúztak, ügyetlen a ceruzafogásban / rajzolásban / festésben / ollóhasználatban / barkácsolásban, ezeket a tüneteket motoros tüneteknek (mozgással kapcsolatos tünetek) nevezzük.

A nehezített beilleszkedési képesség, szabályfelismerés, -elfogadás és
-betartás, a segítségadás elutasítása, a feladathelyzetből való kiszállás,
a gyenge viselkedéskontroll szociális tünet.

Az iskoláskor motoros tünetei hasonlók, mint óvodás korban, valamint ügyetlen tornaórán, nem ír szépen, nem szeret barkácsolni, rajzolni, sportolni.

 

Az iskoláskor kognitív tünetei: problémák az írásban, olvasásban, számolásban, lassú, nehézkes tanulási tempó, nehezen tud odafigyelni órán, a tananyagot többszöri magyarázat után sem érti.

Az iskoláskor szociális tünetei: hasonlók, mint az óvodai tünetek, valamint áldozat, bohóc vagy agresszor szerepet vesz fel a gyerek.

Milyennek látszanak ezek a gyerekek?

Sokszor átlagosnak látszanak, annak ellenére, hogy idegrendszerük egyes területei nem úgy működnek, ahogy kellene. Ez olyan tünetekben nyilvánul meg ami frusztrálja, feldühíti a szülőket, pedagógusokat, nem értik ezeket a gyerekeket: Miért ilyenek?

Ezeknek a gyerekeknek- amennyiben nem nevelési problémáról van szó- nehézségük van az érzékelt látvány, hang, tapintás, mozgás értelmezésével.
A szemén keresztül felvett vizuális, a fülén bemenő auditív és az átélt mozgásos információk feldolgozásával van nehézségük. Ezt szenzoros integrációs rendellenességnek vagy szenzoros feldolgozási nehézségnek hívják. Tehát az agy képtelen összehangolni a különféle érzékelésekből származó információkat, ennek következtében a gyerek nem tud a helyzetnek megfelelő választ, viselkedést adni. Nem azért, mert nem akarja, hanem mert nem tudja, nem képes rá.

Normál esetben, amikor érett egy idegrendszer a különböző szenzorokon (például szem, fül) keresztül egyidőben beérkező információkat az agy a másodpercek töredéke alatt felveszi, összekapcsolja. Ezek a látott, hallott, mozgásból eredő információk nagy utat járnak be az idegrendszerben mire feldolgozódnak, és megszületnek a helyzetnek megfelelő (adaptív) válaszok szóban, írásban, vizuálisan, mozgásban, viselkedésben.

Az idegrendszer éretlensége esetén a bejövő látott, hallott, mozgásból eredő információk nem tudnak feldolgozódni, melynek eredményeképpen a gyereknek a napi életvitelben nehéz percei lesznek.

A pedagógusoknak sokszor nehéz különbséget tenni, hogy a tünetek nevelési, pszichés avagy az idegrendszer éretlensége miatt jelentkeznek. Ennek megítélésére alkalmas a vizsgálatunk (Vizsgálatok címszó). Sok esetben csak iskoláskorban figyelnek fel az egyre markánsabban fellépő tünetekre.

Minél hamarabb felismeri valaki a szenzoros feldolgozási nehézség tüneteit, annál hamarabb indulhat el a terápia (TSMT-I és TSMT-II). Ez azért fontos, mert az agy a változásokra, változtatásokra akkor a legfogékonyabb, amikor még fejlődik, plasztikus (formálható). 10 éves korig jó esélyük van arra, hogy a terápiás kezelés sikeres legyen.

A TSMT célja, hogy segítsen a gyermekeknek még jobban funkcionálni az óvodai, iskolai, otthoni életükben, segítséget adjon a szülőnek is abban, hogyan bánjanak gyermekükkel, mert az idegrendszer éretlenségét nem lehet kinőni, maximum tünetváltás következik be.​

Miért jó, ha kiderül az éretlenség?

Amennyiben a vizsgálatból éretlenség derül ki, az már egy nagy előrelépés, hogy megértsük a gyermeket, tudjunk tenni valamit, hogy segítsünk.

Miért fontos, hogy a gyermek fejlesztése a TSMT terápiával kezdődjön?

A TSMT alkalmas arra, hogy az agykéreg alatti szabályozást, az idegrendszer érési folyamatait elindítsa. Ez azért fontos, mert erre az érettségre tud eredményesen "rádolgozni" a fejlesztõpedagógia, logopédia, és egyéb más fejlesztés.

A leggyakoribb problémák, amelyekkel felkeresnek:

  • tipikustól eltérő mozgásfejlődés: a gyermek mozgásfejlődése megkésett, lelassult, stagnáló vagy éppen felgyorsult

  • az egyes mozgásfejlődési szakaszok (fejemelés, kitámasztás, oldalra fordulás, hasról-hátra és visszafordulás, kúszás, mászás, felülés, felállás, kapaszkodva lépegetés, önálló járás) kimaradtak, felcserélődtek vagy hibásak (például kúszása féloldalas volt), esetleg nem a szenzitív periódusban jelentek meg (amikor az ontogenetikus fejlődésmenetben kódolva volt)

  • megkésett beszédfejlődés: például 1 évesen még nem voltak értelmes, jelentéssel bíró szavai, nem ismételgetett, szókészlete 1 éves kora után nem bővült folyamatosan, 2 évesen nem volt legalább 50 szava és 1-2 szót nem illesztett össze mondattá

  • beiileszkedési-, tanulási-, magatartásproblémái vannak (BTM)

  • problémák a mozgás terén: ügyetlen, esik-kel, koordinálatlan, bizonytalan a mozgása, egyensúlyérzéke túlmozgásai vannak, éretlen a finommotorikája, grafomotorikája, problémák a beszédmozgásban

  • figyelme rövid idejű, csapongó, hamar vált tevékenységet, alig köthető le életkorának való tevékenységgel, játékkal

  • emlékezete nem megbízható

  • a tanult verseket, dalokat, tananyagot nehezen idézi fel

  • gondolkodása, problémamegoldása lassú, nehézkes

  • hiperaktív (ADHD)

  • sajátos nevelési igényű (SNI)

  • szabályokat nehezen tartja be

  • gyenge önkontroll

  • éretlen feladattudat- és tartás

  • viselkedése eltér korosztályától

Kérjen időpontot a +36 70 365 66 75-as telefonszámon,
az info@mozgas-fejlesztes.com e-mail címen vagy az alábbi linken!

© 2023 by PERSONAL TRAINER. Proudly created with Wix.com